A rockzene
gyökereinek bemutatása után (Nyitott blues) ezúttal a legfiatalabb, bimbózó
hajtásokra koncentrál Géczi László új könyve, mely korunk 33 tehetséges és
fiatal, de viszonylag ismeretlennek számító gitárosának életrajzát mutatja be.
A rock és a blues zenét kiválóan ismerő szerző tudását arra használja fel, hogy
korunk milliónyi ifjú gitárosa közül válogasson ki néhány olyan fiatal
tehetséget, aki egy napon méltóvá válhat arra, hogy a már most is istenként
tisztelt gitárosok, így Clapton, Hendrix vagy éppen Gary Moore magasságába
emelkedjék.
1965-ben, a Lassúkezűnek is becézett Eric Clapton játékát
hallva történt meg először, hogy egy lelkes rajongó földöntúli magasságba emelt
egy gitárost azzal, hogy a londoni tűzfalakra a „Clapton egy isten” (Clapton is
God) feliratot pingálta. Az elmúlt hat évtizedben mindvégig fennmaradt a
hangszer népszerűsége – nem véltetlen, hogy egy frissen alakuló zenekar
esetében minden bizonnyal a gitárosi posztra lesz a legtöbb
jelentkező.
De vajon a számos ifjú követő közül kik azok, akik
egyszer valóban rászolgálnak majd arra, hogy a legnagyobbakkal egy lapon
említsék őket? Kik emelkednek majd ki igazán a több milliónyi gitáros közül? A kérdés
megválaszolására, vagyis „A jövő gitáros istenei”-nek összegyűjtésére Géczi
László vállalkozik, sajátos választ adva ezzel legutóbbi könyvére, melyben a
blues és a rockzene gyökereit, első pionírjait mutatta be. Hiszen ki más
szúrhatná ki az igazi gyöngyszemeket a tömegből, mint olyasvalaki, aki a blues
és a rockzene történetét annak születésétől fogva ismeri?
A könyvben bemutatott 33 (a szám a krisztusi korra utal)
ifjú gitáros többsége a 20-as, 30-as éveiben jár, a legfiatalabb közülük a
mindössze 13 éves Quinn Sullivan: a
Massachusets-i kisfiú háromévesen kapta első gitárját, mentora pedig nem más,
mint a 76 évesen is ereje teljében lévő Buddy
Guy! A legendás blues gitárosra akkora hatással volt a legnagyobb amerikai
talk show-kban is bemutatott fiatal tehetség, hogy még az egyik lemezén is
szólózik, a Who's Gonna Fill Those Shoes (szabad fordításban: ki veszi majd át
a stafétát?) című dalban.
A könyvben bemutatott zenészek közt persze nem csak
potenciális gitáristenek, hanem istennők is találhatóak, ugyanis hét
kiemelkedően tehetséges hölgy is bemutatásra kerül. A könnyed, olvasmányos
formában megírt életrajzokból az is kiderül, hogy szinte mindegy, hogy a világ
melyik pontjára születünk, zenei világunk és esetleges későbbi karrierünk
szempontjából a legfontosabb, meghatározó szempont az, hogy a szülői házban
milyen zene vesz körül minket: a skóciai Nimmo
testvérek például időnként skót szoknyában játsszák azt a blues rockot, melyet
szüleik kedvenc hard rock és blues előadói révén szívtak magukba.
Van köztük olyan, akinek eddig mindössze egy-két lemeze
jelent meg és már ezzel levette a szakmát és a közönséget a lábáról, de olyanok
is akadnak szép számmal, akik fiatal koruk ellenére már 10 körül járnak a
lemeztermésben. És bár a gitárosok többsége még csak karrierje elején áll, ez
koránt sem jelenti azt, hogy ismeretlen előadókról lenne szó: legtöbbjük már
most is különböző elismeréseket, díjakat mondhat magáénak, és sokan otthonuktól
távol is felléphettek már egy-egy koncert vagy turné során – nem egyszer együtt
példaképeikkel, a műfaj nagyágyúival. Az 1985-ben született Orianthi Panagaris-t például 11 évesen
vitték el először Santana koncertre – a görög származású, Ausztráliában felnőtt
fiatal hölgy az élmény hatására a hangszer rabjává vált, és a sok tanulásnak
hála alig hét évvel később már közösen jammelhetett példaképével.
A könyvben szereplő egyik német tehetség, a Gary Moore
útján járó Henrik Freischlader kétszer
is játszott már hazánkban, ez azonban sajnos nem nevezhető tendenciának –
mindenesetre A jövő gitáros istenei című könyv beszerzése abban is segíthet,
hogy biztosan tudjuk: melyek azok az előadók, amelyek jövőbeli magyarországi
koncertjeit semmiképpen sem érdemes kihagyni.
A kötet digitális és nyomtatott formában is elérhető, megvásárolhatjuk az alábbi weboldalon: http://www.konyvaruhaz.info/products-page/geczi-laszlo/a-jovo-gitaros-istenei/
A szerzőről:
Géczi
László jóformán egyidős a rockzenével, diákéveiben
valóságos zenei „kábító-SZER”-ként hatott rá és kortársaira
mindaz, ami Luxembourgból és Münchenből érkezett - vagyis a Szabad Európa Rádió
adása. Annak a zenei underground közösségnek volt a tagja, mely külvárosi
rockfanatikusként már akkor is csak a saját bandáinak koncertjeire járt el, és
hidegen hagyták az államilag menedzselt hazai
beatzenekarok. Szalagos magnóik segítségével megszállottan gyűjtötték,
cserélték az itthoni rádiókban sosem hallott dalokat, albumokat, amelyek
forrását többnyire a csempészett bakelit – vagy akkor mondták: – jugólemezek
jelentették.
1986-1991 között a Kálvin téri Városkapu Üzletház igazgatójaként
ingyenesen megtekinthető rock, jazz, blues koncerteket és utcazenész fesztivált
is szervezett. Később a Magyar Rádió
zenei szerkesztő-műsorvezetőjeként készített műsorokat „Lélekből soul”, „Rock
líra” és a „Nyitott blues rejtelmei” címen. „Fekete rhythm & blues
fehérben” című sorozatában bemutatta a műfaj fekete és fehér óriásait, s ez a
sorozat 1994-ben könyv formájában is megjelent, mely részben a Nyitott blues
című könyv alapját is képezi. A 21. században Géczi immár az interneten
tevékenykedik: www.rockhalo.hu címen immár 13 éve saját
rockmagazint ír és szerkeszt, nap mint nap kivetve hálóját a nemzetközi
rockvilág vizeire, majd átnyújtva olvasóinak a sokszor kincseket rejtő fogást.
Kapcsolódó weboldalak: