Az industrial
metal kifejezés valószínűleg keveseket hoz lázba, a Rammstein nevére azonban
bizonyára sokan felkapják a fejüket.. igen, ez az a zenekar, mely egy
légikatasztrófáról nevezte el magát, és szabadalmaztatta az arcra szerelhető
lángszóró színpadi alkalmazását - élő koncerten, pár lépésre a közönségtől.
A tűzcsóvák nem
maradtak el a franciaországi Nimes-ben is, ahol 2005 nyarán - annak ellenére,
hogy szinte csak német nyelvű dalaik vannak - egy tomboló franciákkal teli
stadion fogadta a Rammstein zenekart. A legnagyobb őrjöngés persze ezen az
estén is az olyan slágereket fogadta, mint például az Ich Will, a Du Hast vagy
a Links 2 3 4, melyek remekül építenek az átlagos földlakó nagyjából százszavas
némettudására.. no meg arra a sztereotípiára, hogy ha valaki szigorú, katonás
és mély hangon énekel, akkor az csak német lehet - méghozzá csak a Rammstein.
Minden
bizonnyal tudatosan alakította ki magáról ezt a képet az 1994-ban alakult
kelet-németországi banda - jóllehet a polgárpukkasztás "öltözz német
katonának, énekelj indulókat és masírozz fel-alá a színpadon" összetételű
receptjét eredetileg nem ők találták ki. A Rammstein első albuma az 1997-es
Herzeleid volt, melynek sikerét csak fokozta néhány filmes szereplés: a David
Lynch rendezte Lost Highway-be bekerülő daluk bizonyára sok új rajongót hozott
a csapatnak, csakúgy mint a Mátrixban felbukkanó Du Hast, vagy az xXx-ben
megdörrenő Feuer Frei.
A legutóbbi,
2005-ös Rosenrot is hasonló recept alapján készült, mint az egykori debütalbum:
a legfrissebb 11 dalt is Till könnyen megjegyezhető refrénjei, Flake egyszerű,
de karakteres szintibetétjei, valamint a két gitáros leegyszerűsített, de éppen
monotonitásukkal lehengerlő reszelései teszik átütő erejűvé. Persze, ma már a
németül nem értők számára is világos: ezek a nóták bizony sokszor brutális,
perverz vagy erőszakos témákat járnak körül, legyen szó rémálmokról,
erőszakról, vagy mondjuk a pár évvel ezelőtti német kannibál esetéről.. e
tabutémák folyamatos feszegetése miatt is rengetegen támadták a Rammsteint - jórészt
alaptalanul, hiszen aki elmélyül a sejtelmes szójátékokkal, kétértelmű
utalásokkal átszőtt dalszövegek világában, az előtt hamar világossá válik:
attól, hogy e zenekar kényes kérdésekkel, vagy éppen az erőszakkal foglalkozik,
még nem feltétlen helyesli, vagy bátorítja is azt.
Az mindenesetre
tény, hogy a Rammstein népszerűsége mára minden képzeletet felülmúl: egy
underground műfaj - a már említett industrial metal - képviselőjeként vált
milliók kedvencévé, több mint 12 millió lemezt adott el világszerte. Sikerük
valódi titka pedig minden bizonnyal abban rejlik, hogy minden egyes
szerzeményüket erős koncepcióval, gondolati háttérrel készítik el: a Mein Teil
című nóta például nem csak egyszerűen egy németországi kannibálról szól, hanem
a koncert alatt Till valóban alápörköl a hatalmas üstben szintiző Flake-nek,
majd megkergeti őt egy hentesbárdnak álcázott mikrofonnal.
A Rammstein
legkedvesebb színpadi kelléke azonban még mindig a tűz: a Feuer Frei végén
ugyanúgy felcsapnak a tűznyelvek az arcra szerelhető lángszórókból, mint ahogy
a legfrissebb album nyitódala, a Benzin alatt - melyet a zenekar maga is csak
így kommentált: ez a mi ódánk a piromániához.
